Múltunk, kettős-keresztünk – filmösszefoglalókkal

“Ki múltját nem ismeri, annak jövője sem lehet!” Nem trendi gondolatok ezek manapság.
Pedig, ha jobban megvizsgáljuk történelmünket – akár történész, akár közgazdász vagy csak csupán a józan ész vezette szemmel – kiderül hogy bal- és jobbsorsunk mozgatórugóit sokkal régebben ugyanazon hajtóerők irányítják, mint manapság gondolhatnánk. Nem kevésbé rejtetten és szinte elbeszélhetetlenül, mint a mai történéseket – hiszen ha elbeszéljük, a politikai korrektség bambaságának falába ütközünk rögvest. De hát nem ok nélkül mondta Napóleon külügyminisztere, Talleyrand (ejtsd: télőran) a császárnak, hogy a magyaroktól büszke múltjukat kell elvenni, s máris bármi megtehető velük – a magyar népesség zöme ezt a bőrén érzékeli elszegényedésében, kilátástalanságában, anélkül, hogy tudná, igazából miről is van szó.
Tegnap este az Élet Fája gyülekezeti házban Pápai Szabó György velencei református lelkész tartott átfogó előadást történelmünk ismert és kevésbé ismert vonatkozásairól. Belépőként a hivatalosan ismeretlen jelentésű gárdony szó jelentését azonosította be az előadó (ld. a lenti filmösszefoglalót a 6. perctől hozzávetőlegesen).
Ezt követően Tóth Gyula Attila, a templomunk szomszédságában nemrég avatott kettős-kereszt alkotója vezette be a népes, de a helyiség kapacitásait messze meg nem töltő közönséget a kereszten található feliratok mögött rejlő tudásba.

A több mint kétórásra sikeredett rendezvény nyitányát a református kórus által előadott ének és a Himnusz közös eléneklése jelentett.
A kórus a két előadás közti szusszanást követően még egy meglepetéssel szolgált, a palóc himnuszt ismertette meg a megjelentekkel.

A tervek szerint Pápai Szabó György előadása nyitánya egy sorozatnak, talán egy nyári szabadegyetemnek, ahol részleteiben is megismerkedhetünk, akár további meghívott előadók segédletével, a most csak futtában, igaz elképesztően izgalmas utat bejárva áttekintett számos területnek.
Ami biztos, hogy a magyar történelem “nem úgy, nem akkor és nem is mindig azokkal” fémjelzett, ahogy a mai “hivatalos” finnugor történelemszemléleti irányzat tanítja mindenki számára. Levéltári forrásokból tetten érhető a bécsi kancellária 1820 környéki rendelete, mely egy “új” magyar történelem megalkotására utasít. A helyzetet igazán pikánssá az teszi, hogy a finnugor rokonság elméletét ma már Finnországban is elvetették hivatalos szinten.
Igaz hogy számtalan alternatív történelem-megközelítés létezik, a magyar történelmet akár 40.000 évre visszamenőleg is kivetítve, s őshazaként főként magát a Kárpát medencét többszöri ki- és visszaáramlással megadva, azonban ezek nyilvánvalóan nem kiforrott elméletek, habár számos lelet és az új technológia vívmányai által megtámogatottak – így hematológia, a géntechnológia és szénizotópos vizsgálatok által. Éppen ezért sokkal nagyobb tudományos apparátust igényelnének. A jelen helyzetben a hivatalos álláspont egyszerűen elutasítja az ezekkel foglalkozást.
Az ilyen széles körhöz eljutó előadások lehetnek az eszközei annak, hogy ez a tudományos munka megfelelő szinten beindulhasson ismét – helyre lehessen állítani azt a több száz éves történelemtorzítási tevékenységet, melyet a Habsburgok majd gőzerővel Rákosi Mátyásék és ma is élő szellemi örököseik folytatnak – akár csak egyszerűen a múltunkkal való foglalkozás marginális fontosságú, sőt nevetséges színben feltüntetésével. Sajnos a hatékonyság jól ismert, bátran elmondhatjuk, hogy ma az “RTL népe” a meghatározó.

Hasonlóan rendet lehetne vágni a reneszánszát élő számtalan őstörténeti elmélet között is – kiszórva a laikus megközelítéseket és kiemelve a hiteles és igazolható elméleteket és tényeket.

Április 9-én Friedrich Klára segédletével a rovásírás nyomát vizsgálva folytatjuk barangolásunkat a magyar történelem ködbe veszni látszó ősvidékein.

Pápai Szabó György

Tóth Attila

This entry was posted in Hírek, Kitekintő, Rendezvények. Bookmark the permalink.

One Response to Múltunk, kettős-keresztünk – filmösszefoglalókkal

  1. Oláh László says:

    Köszönöm, nagyon szép! L

Vélemény, hozzászólás?