Múltfeltárás: újabb konkrét lépések

A júniusi zsinati döntések után szerdán az Elnökségi Tanács arról határozott, hogy három kutató felkérését javasolja az előző rendszer egyházzal kapcsolatos tevékenységét vizsgáló Tényfeltáró Történész Bizottság munkájának támogatására. A testület megvitatta a kutatás intézményes kereteinek lehetőségeit is.
A tavaly novemberi zsinati ülés óta folyik a munka a rendszerváltás előtti múlt feltárása módszerének és rendszerének felállítására. A 2009-es tanácskozáson határoztak arról, hogy az egyház a vonatkozó dokumentumokat kezelő valamennyi levéltárhoz fordul. Ekkor döntöttek a Tényfeltáró Történész Bizottság felállításáról is.
Az idei első, júniusi tanácskozáson döntöttek a zsinati tagok a munka rendjéről is. Fontos megjegyezni, hogy a határozat nem ügynöklisták összeállítását, hanem a történések teljes megértését irányozta elő. „A Tényfeltáró Történészi Bizottságnak a Zsinat által meghatározott elsődleges feladata a korszak elnyomó szervezeteinek az egyházakkal kapcsolatos a működési mechanizmusának vizsgálata és feltárása. A bizottság kutatói munkája nyomán kerüljön kimutatásra, hogy a rendszer milyen eszközöket használt az egyház életének figyelemmel kísérésére, korlátozására és megszorítására” – mondta ki a 2010. júniusi zsinati határozat első paragrafusa.
A Zsinat akkor döntött a bizottság három tagjának a felkéréséről is. Dr. Horváth Erzsébetet, a Zsinati Levéltár vezetőjét, Dr. Dienes Dénest, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek igazgatóját és Dr. Szabadi Istvánt, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatóját kérték fel a munkára. Ennek a bizottságnak lesz a feladata, hogy kijelölje a konkrét irányokat, meghatározza múltfeltárás részletes elveit.
A múltfeltárásban azonban az operatív teendők nem erre a testületre hárulnak majd, hanem három kutatóra, akik a Bizottság útmutatása és felügyelete mellett végzik a munkát. Az MRE Zsinatának Elnökségi Tanácsa (ET) szerdán ebben lépett előre, döntött, ki legyen az a három történész, akit ismét csak felkéréssel keresnek meg a feladatra. Fontos momentum ez, a neveket azonban – felkérés lévén és az érintettek még nem tudnak róla – az ET egyelőre nem kívánta nyilvánosságra hozni.
Az elnökség arról is határozott, hogy a júniusi zsinati határozattal – amely a Károli Gáspár Református Egyetemen belüli szervezetben gondolkodott – ellentétben azt javasolja, hogy a múltfeltárás a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltárának keretein belül folyjon.
Még egy fontos lépés – természetesen a konkrét munkán kívül – hátravan: meg kell majd határozni az értékelő bizottság összetételét is.
(reformatus.hu)

This entry was posted in Kitekintő. Bookmark the permalink.

One Response to Múltfeltárás: újabb konkrét lépések

  1. Oláh László says:

    A tudósítás szerint: “/…/ a határozat nem ügynöklisták összeállítását, hanem a történések teljes megértését irányozta elő.” Érthetetlen, hogy miért ne lehetne összeállítani azon egyházi személyek neveinek listáját, akik a pártállami, parancsuralmi, elnyomó rendszerrel együttműködve, lelkésztársaikat (s ki mindenkit még?) besugdosták?

Vélemény, hozzászólás?